cseh testvérek: a huszita eretnekség egyik ága, melyet az apostoli kor egyházszervezetének visszaállítása címén J. Rokycana unokaöccse, Gergely alapított 1457: Kunwaldban. - A ~ P. Chelcicky írásai alapján tagadtak minden vagyonjogosultságot (különösen az Egyh-ét), tagadták az esküt, a katonáskodást, az áll. hivatalokban való közreműködést. Voltaképpeni szervezetüket Prágai Lukács adta meg; az ő vezetése alatt csakhamar fél Cseho. és Morvao. melléjük állt. II. Ulászló és I. Ferdinánd erélyesen lépett föl ellenük, s bár a földesurak sok helyütt védelmükbe vették a ~et, sokan kivándoroltak Lengyo-ba és Poroszo-ba. Luther szerette volna megnyerni őket, de a ~ ragaszkodtak a hét szentséghez, a papi nőtlenséghez (→cölibátus), s ált. a szigorú fegyelemhez. Prágai Lukács halála (†1528) után engedtek szigorukból. A Confessio Bohemica elfogadása (1575) után II. Rudolf 1609: védelmet nyújtott nekik. A fehérhegyi csatavesztés, 1620. XI. 20. u. száműzték őket, köztük 1627: főlelkészüket, →Comeniust is. A ~ mozgalma No-ban a →herrnhutiak mozgalmaként éledt újra. - A ~ fölfogása szerint a legfőbb egyh. hatalom az összes pap évenkint tartandó zsin-át illeti, melynek nevében a 10 tagból álló, választott, szűkebb tanács intézkedik a folyó ügyekben. A papoknak iparral v. földműveléssel kellett foglalkozniok, teol-val nem, csak katekizmusokat és egyh. énekeket írtak. Szervezetük és tanításuk gyakran változott. - A ~hez számíthatjuk a nikolaitákat, akiket a mezítelenség kultusza miatt adamitáknak is neveztek. →cseh keresztény irodalom. **